|
 |
|
|
|
|
| mert az emberi élet nem bírja el. De tudni róla, hallgatagon, mint az Istenről: ez az élet értelme. Mindent, amit az élet mutat, e különös és kegyetlen nagyítóüvegen át nézni, melyet Isten adott nekünk, s melynek köznapi neve az értelem. Már nem hiszek semmi másban, nem vágyom egyébre, csak az értelem igazságára. Mindenki meg akart alázni, magáévá akart tenni, a tömeg és az egyese |
| 2022-09-17 21:00:17 |
|
|
|
 |
|
|
támad". Krisztus a világ világossága. Róla írja János evangéliuma, hogy ,,a világosság a világba jött, de a sötétség nem fogta fel... akik azonban befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten fiai legyenek".
Krisztus hozta meg az örömöt. Ő adja most is a reményt, ő mutatja meg és végül is ő érvényesíti majd és nagy nyilvánvaló módon az ember méltóságát. |
| 2020-11-30 18:11:01 |
|
|
|
 |
|
|
|
|
borúját
legyen, mi enyhítse.
5.
Piros almák, sárga körték
ragyognak a meleg
verőfényben, mint eleven,
illatos ékszerek.
Amint az év, a föld adott,
betakarítva már,
betelt raktár, kamra, hombár,
s kiürült a határ.
Jöhetnek a lakodalmak,
lesz kedv, bor, bő étek...
...De ezért a hálaadást
el n |
| 2020-04-14 19:54:15 |
|
|
|
|
|
|
| van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól? S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át - ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele! Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam |
| 2020-04-06 18:00:53 |
|
|
|
|
|
|
|
|
át
őrök cirkáltak. Fönt a katonák
a csárdában kockáztak és danoltak.
Beesteledett. Józsefnél zokogtak
az asszonyok. A szoba ablakát
elfüggönyözték. Annás lakomát
adott. A kutyák ugatták a holdat.
Magdolna ott állt az üres kereszt
tövén. A Mestert alkonyatkor levették.
Sírt. Félt. S egyszerre látta: az ijedt ég
alatt a szégyen fája |
| 2020-01-23 17:00:02 |
|
|
|
|
|
|
| "Középiskolás koromban szerettem meg a verseket. Kiváló irodalom tanárom volt, aki gyakran tartott iskolán kívül is előadásokat, ahol mi, diákok mutattuk be az adott költő verseit. Így azután rengeteg verset megtanultam és szerencsére még nagyon sokra emléksz |
| 2019-10-20 22:00:10 |
|
|
|
|
|
|
télben.
És nem tudom miért szeretlek én?
Azt sem meddig éghetek érted még?
Az ég adott kiért szívem verhet ekkép:
Te vagy kinek lelkem éneke a szép.
Nem szűnik meg fehér érzelem soha,
Minden szépnek tűnő fényszikra csoda.
Maradj v |
| 2019-10-12 19:00:15 |
|
|
|
|
|
|
s olyan fájdalmas bénaságot
éreztem, mint még sohasem.
Vaskos, fekete szántóföldön
álltam; épp olvadott a hó.
És a latyakos olvadásban
a lábam alatt cuppanó,
nehéz sárban arra gondoltam:
mért irigylem a madarat?
Hiszen az |
| 2019-02-18 23:00:30 |
|
|
|
|
|
|
tűnő folyam,
benne csupán röpke szakasz az élet.
Megállíthatatlanul tovarohan,
a kezdet magába rejti a véget.
Ajándék, drága kincs minden pillanat,
mit Isten adott, kár eltékozolni.
Annyi szépséget ígér a virradat,
tudni kell a kinccsel jól gazdálkodni.
Bölcs szívet Te adj énnekem, ó, Uram!
Ne semmibe hulljon az igyekezet. |
| 2019-01-16 17:00:15 |
|
|
|
|
|
|
-
merítsd belém bízó tekinteted,
testvéri csókkal mentsd a lelkemet!
Futó erecskékből szívem falán
párát izzad a jéghideg magány;
a csöppre-csöpp tengerré duzzadott,
lassan megnő az ár, s megfulladok.
Már egyre kevesebb az oxigén;
halld meg hangom, hozzád kiáltom én:
még mielőtt az örvény eltemet,
testvéri csókkal m |
| 2018-10-15 21:00:50 |
|
|
|
|
|
|
álmodtál
virágos rétet,
emlékeztél-e rám,
ki e rét fölé borul,
ki alatt hűs az árny
és megpihen a vándor,
ha az est ráalkonyul?
mesélj az álmaidról,
miket a puha avar adott neked
ugye nem fáztál
a bársony hó alatt,
ugye nem bántott
a zord téli üzenet?
itt va |
| 2017-10-13 14:30:58 |
|
|
|
|
|
|
télben.
És nem tudom miért szeretlek én?
Azt sem meddig éghetek érted még?
Az ég adott kiért szívem verhet ekkép:
Te vagy kinek lelkem éneke a szép.
Nem szűnik meg fehér érzelem soha,
Minden szépnek tűnő fényszikra csoda.
Maradj v |
| 2017-07-26 21:59:48 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Márai Sándor, Erdő Péter, Rónay György, Farkas Éva, Szebenyi Judit, Fekete Lajos, Schvalm Rózsa, Vitó Zoltán, négy évszak, magyar gyász, emberi élet, élet értelme, élet mutat, értelem igazságára, világ világossága, világba jött, ember méltóságát, föld adott, erőt csodáljam, munka helyett, csárdában kockáztak, szoba ablakát, kutyák ugatták, üres kereszt, szégyen fája, adott költő, |
|
|
|
